A láthatatlan fonal

A láthatatlan fonal című könyv különlegesen szól az örökbefogadásról. Nem örökmesének írták, de az örökbefogadó családoknak sokkal többet mond, mint az elsődleges jelentése.

Az örökbefogadós mesék közös jellemzője, hogy van bennük egy gyermek, aki nem a vérszerinti családjában él. Ezek a mesék leírják, hogyan érkezett a gyermek az örökbefogadó családba, esetleg érintik a vér szerinti származás témáját. A láthatatlan fonal viszont nem a származás és érkezés kérdéskörével foglalkozik, hanem kifejezetten azzal, hogy a jelenben (és a jövőben) mi köti a gyermeket ahhoz a családhoz, ahol él.

A láthatatlan fonal című könyvet a kiadó az elválással és a távolléttel kapcsolatos félelmek enyhítésére ajánlja (Vekerdy Tamás ajánlásával).  A történetben a gyerekek félnek elaludni, mert hallják a közeledő vihart. Édesanyjuk mesél nekik a láthatatlan fonalról, amely összekapcsolja azokat, akik szeretik egymást. Bár nem vagyunk együtt a szobában, még sem kell félni, mert a láthatatlan fonal összeköt minket. Akkor is összeköt minket, ha földrajzilag még távolabb vagyunk egymástól. Akkor is összeköt minket, ha éppen veszekszünk, vagy haragszunk egymásra. Az angyalokhoz költözött, elhunyt szeretteinkkel is összeköt minket. Ez az elsődleges története.

Ezt a történetet örökbefogadóként máshogy is értelmezhetjük. Örökmeseként ez a történet arról szól, hogy bár vérségi kötelék nem köt össze minket, ennél sokkal fontosabb, a láthatatlan szeretet fonal igen. A láthatatlan fonal ezért örökmese.

Orsi

Beszélgetősök a shopban

Nehezen beszélgetünk. Néhány témáról különösen nehezen beszélgetünk. Nem gyerek fülének való! – szokták mondani. De vajon van olyan téma, ami nem gyerek fülének való? Mi arra biztatjuk olvasóinkat, hogy ha egy esemény elérkezik hozzánk, és ha egy gyerek kérdez, ne titkolózzunk, beszéljünk róla – az ő nyelvén. Lehet, hogy bizonyos kifejezések nem gyereknek valók, de minden témát el lehet úgy mondani, hogy ők megértsék. A titok mérgezhet: legyünk hát őszinték a gyerekekkel! Legalább a családon belül beszéljünk bátran mindenről, ami a gyermeket érdekli! Könyveink abban segítik a felnőtteket, hogy utat találjanak a gyermekekhez a legnehezebb témákban is. Ezeket a könyveket együtt olvassuk, összebújva, beszélgetve, kérdezve és válaszolva. Merjünk beszélni születésről és örökbefogadásról, életről és halálról, szeretetről és szerelemről.

„A mese azt sugallja, hogy a boldog, tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől, mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út.” (Bruno Bettelheim)

Orsi

Különleges mesék a shopban

Ez egy igazán különleges könyvespolc. Az egész úgy kezdődött, hogy Betti megírta a Málna utcát, mely igen különlegesre sikeredett.

Mint pedagógus nagyon fontosnak tartom ezt a könyvet, szerintem minden gyerek könyvespolcán ott a helye! Egy hallássérült kislányról szól, aki családjával új helyre költözik. A környékbeli gyerekek ismerkedni próbálnak vele, és látják, hogy ezzel a kislánnyal valami máshogy működik, mint ahogy azt eddig megszokták. Az ismerkedésből barátságok születnek, a barátok pedig együtt élik a hétköznapok kalandjait. A hallássérült kislány bizonyos helyzetekre másképp reagál, mint társai, és van, hogy ez oldja meg a helyzetet. A könyv végén ugyanezekről a történetekről olvashatunk, ezúttal a kislány szemszögéből.

Miért kuriózum ez a könyv a magyar könyvpiacon? Mert egy teljesen hétköznapi helyzetből, és nem a kirekesztésből indul ki, sőt, egyáltalán nincs szó benne kirekesztésről. A kislányt a társai az első pillanattól nyitottan, érdeklődve fogadják – ahogy a gyerekek valóban fordulnak a másik ember felé. Mindennapos élethelyzeteket ír le, és kiderül, hogy a mindennapos helyzeteket minden gyerek máshogy éli meg – ahogy a valós világunkban is. A kislányt a közösség egyenrangú tagjának tekinti, egyik helyzetben sem emelkedik ki a közösségből vagy a közösség fölé. A kislány naplója további betekintés enged a hallássérültek helyzetébe idealizálás és szomorkodás nélkül, a másik szempontból.

Ilyen könyv egyelőre nincs még egy. Azóta született egy könyv hasonló témában, sajnos messze nem ilyen érzékeny empátiával. (Erről később itt, a Színes a világon fogunk írni.)

Négy-ötéves kortól ajánlom a Málna utcát minden kisgyereknek. Alsó tagozaton akár dármaóraként feldolgozva.

A másik könyvünk a különleges mesék polcán a Lili. Izgalmasan színes könyv, különleges illusztrációval. Lili down szindrómás. A könyv versike-szerű meséjét a testvére mondja el. Elmeséli, milyen hatalmas szeretettel tud Lili szeretni, és hogy milyen szépen rajzol. És elmeséli azt is, hogyan néznek rá az emberek, és hogy ez bizony nem könnyű az anyukájuknak. Őszinte, gyönyörű könyv ez. A képek miatt már két-hároméves kortól ajánljuk. Igen, bátran olvassuk el akár ekkora kicsiknek is! Tíz-tizenegy éves korig tartalmas, beszélgetésre alapot adó olvasmány lehet.

Ennyi. Egyelőre nincs más könyv, amit ezekben a különleges témákban ajánlani tudunk. Ezek a különleges könyvek. Mindenkinek szólnak, akik hiszik, hogy mindannyian különlegesek vagyunk. Azok is, akik máshogy élik meg a világot, mint a többség. Olyan jó lenne, ha minden gyermek tudna róla, hogy sok különleges ember él körülöttünk, és mindannyiunkon múlik, hogy milyenné tesszük közös életünket!

Orsi

Örökmesék a shopban

Az Örökmesék alapját Betti mesekönyvei adják.  Az ezek mellé válogatott könyveket jó szívvel, néhol hozzáfűzéssel ajánljuk örökbefogadó családoknak (örökbefogadottaknak és szüleiknek egyaránt). Egy részük alkalmas arra is, hogy olyan gyerekek kezébe adjuk, akik közvetlenül nem érintettek, de szeretnénk, ha tudnának arról, hogy vannak, akik így találnak családra.

Az örökmeséink nemcsak a gyerekeknek szólnak. Segítséget adnak a felnőtteknek is abban, hogy bizonyos témákról hogyan tudnak a gyerekekkel beszélni.

Az örökbefogadós mesék írói tisztában vannak azzal, hogy az örökbefogadott gyermeknek tudni kell az örökbefogadásról. Amikor ezt a cikket írom, a piacon szinte csak olyan örökbefogadós mesék érhetőek el, melyek a csecsemőkori örökbefogadáshoz köthetőek. Abban vannak különbségek, hogy egy-egy könyv mennyire meri bevállalni a származásról eredő részleteket.

Több fórumon kérdezték már tőlem, hogy mi alapján válogatjuk a könyveinket. Arra jöttem rá, hogy a fentebb említett szempontoknak az eddig megjelent könyvek megfeleltek. Van viszont egy szempont, amiben az eddig összes, általunk el nem fogadott örökbefogadós mesében közös: a gyereket olyan részletekkel terheli, melyhez nincs köze. Ezeket a meséket talán olyan érintettek írták, akik nem mérték jól fel, hogy a saját életük nehézségei az ő történetükhöz tartozik, és nem a gyermekéhez.

Az Örökmesék polcunkon szerepel még olyan könyv, mely minden gyermek érkezésére ajándék lehet függetlenül attól, hogy hogyan érkezett a családba. Ezeket a könyveket felnőtteknek is ajánljuk szülővé válásuk alkalmából, vagy különleges születésnapi ajándékként. Ezek a könyvek üzenetek arról, hogy mindannyian különlegesek vagyunk, akiktől színesebb a világ.

Az Örökmesék között van egy örökbeADÓS mese is, erről az Örökbe blogon lehet részletesebben olvasni.

Orsi

 

Ungvári Bélyácz Betti örökmeséi

(Betti meséiről ezt cikket még együttműködésünk előtt írtam. A cikk eredetileg az örökbe.hu-n jelent meg.)

Az örökbefogadó szülők – jó esetben – igyekszenek mindent megtenni azért, hogy az örökbefogadás tényét érthetővé tegyék gyermeküknek. Ennek egy módja, hogy beszereznek olyan mesekönyvet, ami erről szól. Örökbefogadásról szóló mesékből Magyarországon nincs sok. Az ismertebbekben direkt módon leírják, hogy van egy szülőpár, akik gyermeket szerettek volna, ezért örökbe fogadtak egy kisfiút-kislányt – épp mint téged. Ilyen módon a gyermek tudatára hatnak, ezzel egyidejűleg – vagy pont emiatt? – kimarad belőlük az a lélektani hatás, amit egy valódi mese el tud érni. Ezzel  együtt ezekre a mesékre szükség van, hiszen segítséget adnak ahhoz, hogy a szülők hogyan, milyen szavakkal beszéljenek az örökbefogadásról, és ürügyet is szolgáltatnak a gyermekkel való beszélgetésre. Viszont nagyon jó dolog, hogy az örökbefogadásról már igazi mesék is elérhetőek. Ezeket ajánlom most a blogolvasók figyelmébe.

Mielőtt felfedném ezeket, ismerkedjünk meg a mesék működésével!

A jó mese azért tud hatni, mert az üzenetet a szimbólumok hordják magukban. Ezzel ad lehetőséget arra, hogy a gyerek annyit értsen meg belőle, amennyit akkor és ott képes. Nem kényszeríti a gyereket az értésre, ha erre ő még nincsen készen. A szimbólumok többrétegű információt hordoznak magukban, amit a gyerek rak össze magának a saját tudásai, élményei, érzései alapján. A jó mesét nem kell magyarázni. Anélkül hat, hogy tudatosítanánk a gyerekben, hogy mi miért történik, mi mit jelent. A jó mese mindenkinek szól. Nemcsak annak, aki érintett, hanem bárkinek, aki meghall vagy megérez belőle valami fontosat.

Ungvári Bélyácz Betti örökbefogadós meséi igazi mesék. Amelyek hatnak. Az örökbefogadott gyerek felismerheti benne a párhuzamokat a saját életével – ha erre készen áll. És ha nincs kész rá? Akkor hallott egy mesét, ami egy kismadárról szól, aki szülőkre talál. Holnap majd mást mesélünk! De időről időre elővesszük, és ha a gyerek kész rá, be fogja azonosítani a szereplőket, és ha akar, majd kérdez. És ha idáig eljut, akkor Betti meséivel ehhez a legjobb alapot kapja.

Ezek a mesék nem csak az érintett gyerekeknek szólnak, hanem érthetővé teszik az örökbefogadást más gyerek számára is. Akár ismer örökbefogadott gyermeket, akár nem.

Az égből pottyant boldogság egy kisrigó és egy gerlepár, a Tündérkerti mese pedig egy embergyerek és egy tündérpár családdá válásáról mesél. Akiknek a meséket ajánlom:

–          örökbefogadott gyerekeknek és szüleiknek,

–          örökbefogadott gyerekek unokatestvéreinek, szomszéd gyerekeknek, óvoda- és iskolatársaknak és az ismerős gyereknek,

–          minden olyan gyereknek, akit nyitottságra akarnak nevelni.

Köszönet Mártonffy Zsuzsának a cikk korrekciójáért. A cikk első megjelenése óta Betti további örökmeséket jelentetett meg: Tündérkerti kalandok (2014), Amikor megszülettem – Az én gólyamesém (2015)

Orsi